Jelentem, a magyarok itt is magyarok. Tegnap áthívott a másik magyar erasmusos, aki itt van, egy romániai magyar lány. Volt Grappa, terribilis ízű, de elfogadható %-ú olasz pia. Átmentem  hozzá, ott volt a szintén magyar barátja is, aki csak egy hétig van itt. Egy román sráccal lakik, aki aranyos, de az angoltudása gyakorlatilag értékelhetetlen. Vagy legalábbis nem ivott eleget. 
Lényeg, hogy spontán erasmus party kerekedett az egészből, mert jött két lengyel lány, akik már 3 napja itt vannak, de még mindig nincs szállásuk. Vicces volt. Furcsa volt angolul beszélni a sok olasz után. Mondtam nekik a najlepsegós lengyeltudásomat, de a kiejtését nem sikerült megtaníttatniuk most sem. 
Marco hazautazott, szóval egyedül voltam ma. Elmentem az Aldiba, hazafelé meg megtalált egy hittérítő, akivel, én hülye, negyed órát beszélgettem a világvégéről és Isten létezéséről. Vicces volt. Adott is két prospektust, amiket el kell olvasnom. Akart találkozni még és beszélgetni erről, de mondtam, h no, no, afuera, mr hittérítő, pítör nem lenni itthon. Érdekes beszélgetés lenne, de nem vállaltam, mert nem tudom, mennyire ragadna rám. 
A nyelvi kurzus vicces. Ma megtanultuk a létigét ragozni. Asszem nem fogok beleőrülni.

Jó itt, bár biztos, hogy lesz depresszív időszakom. Aztán meg hazamenni lesz szar. Ilyen ez az ERASMUS.