Rájöttem, hogy igényem van magyar nyelvű zenére, és a Zanzibáron kívül, ami kicsit már régi emlék, nem nagyon vannak hatalmas kedvencek vagy olyanok, amiket diszkográfia-szinten is ismernék. Ezért tegnap retrókat hallgattam, mert valahogy jól esett.
Ez a második Kovács Kati már, de nem érdekel. A mai, play-backelős, cigis hangú énje kicsit nem vicces, de a régi felvételeket szeretem. Ez a dal valamiért magával ragadó.

Ma rám tört az utált nyár-hangulat. Kimentem megint a parkba olvasni. Vicces, mindenki a tengerparton van, én meg elmegyek az árnyékos parkba, a tavat nézem egy padról és olvasok. Sokkal jobban tetszik a park. Fás, bokros, ösvényes, a közepén egy tóval. Nem tudom, miért csak most fedeztem fel. És kár, hogy ma ott is előjött a nyári, semmihez sincs kedvem-hangulat. Utálom. Szánalmas, hogy pont ma, amikor végeztem a vizsgáimmal. Remélem, ez nem a nyaram prelűdje. Elég durva vitám volt Bertie-vel egy hete, és azóta is kicsit groteszk módon átment se veled se nélküled - kapcsolatba a dolog részemről. Tényleg nem tudom elfogultság nélkül megítélni, rájöttem. Folyamatosan adok, de alig kapok valamit azon kívül, hogy ő ő. And, I think, this last "ő" is what's been blinding me and has made me "turn a blind eye" to certain things that were / should've been obvious. No point starting our argument all over again. No conclusion. I'm unconsciuosly trying to convince myself that you aren't this way while you're just being yourself, as always, and this is what I fucking appreciate, I realised yesterday. You made me realise how superficial and hypocritical I am sometimes. You said I'm the honest one, but you are honest as well. So, this is how my main contra turned into my main pro, again, fuck. And it's not the blinding again, I guess. Okay, at least partially, just (to try) to be objective. Rögtönzött angol gondolatmenet, jee.