Az előző cikkből kiindulva elkezdtem agyalni, milyen helyspóroló módszereket lehetne bevezetni a magyar nyelvbe.
Mivel túl sok e-nk van, arra gondoltam, hogy szó közben a mássalhangzón lévő éles ékezet (´) jelölhetné, hogy az adott betű előtt e-t kell ejteni.
Azaz: meg helyett mǵ, el helyett ĺ (nem hosszú í, ékezetes l, a szlovákoktól lopva) és így tovább.
A környező szláv nyelveknek és egyéb nyelveknek vagy latin betűs átírásuknak köszönhetően elég sok betűt lehetett éles ékezettel ellátni. A probléma az, hogy mivel nem vagyok informatikailag mindenható, nem létező kombinációkat nem tudok létrehozni: nincs például ékezetes t, b, h, stb. Így a hiányzó betűket egy kinézetre hasonló ékezettel, a ponttal pótoltam.
(A J és a V betűk az egyetlenek egyébként, amiknek nincs éles ékezetes megfelelője (a j-nek pontos az van, de az az alap betű), így  csak ´j és ´v lehetnek egyelőre, míg nem forradalmasítják ezt a fantasztikusan hatékony és nyelvészetileg cseppet sem dilettáns reformot.)
Mindenki örömére átírtam egy nyestes cikk első felét. Érdekesen néz ki. Unaloműzőnek jó volt, de senki se gondolja, hogy én ezt komolyan gondoltam. Helyet senki sem akar megspórolni, és ilyen dolgokat amúgy sem "vezetünk be" csak úgy. Ha történelmileg alakult volna így, az már más tészta.

Egy nḿzṫhalál rǵénye

Az északnyugat-kaukázusi nyĺvcsaládba tartozó ubih nyĺvṫ bśzélő nép a cári orosz tŕjśzkḋés ĺől ŕḋṫi kaukázusi lakhĺyét ĺhagyva 1864-bń Törökországba tĺṗül – ahol a nyĺv utolsó bśzélőjénḱ 1992-ś halálával maga az ubih nyĺv is kihal. Az abház Bagrat Sinkuba „A hírmondó” című rǵénye az ubih nḿzṫ halálának irodalmi fĺdolgozása.

Bagrat Sinkuba A hírmondó című rǵényénḱ az ubih nyĺv és nḿzṫ az igazi főszŕṗlője, mĺyṫ két ḿbŕ párbśzédén, a rǵény két lǵfontosabb hús-vér szŕṗlőjénḱ drámai hangú társalgásán kŕśztül ismŕhṫünk mǵ. A rǵény koncṗciója szŕint annak ĺbśzélője kézhź kap ǵy kéziratot, ǵy bizonyos Sarah Kvadzba n´vű abház nyĺvész kéziratát, mĺy az utolsó ubih bśzélővĺ, ǵy bizonyos Zaurkan Zolakkal folytatott.

Hírmondó is alig maradt Sarah Kvadzbáról, az abház nyĺvészről az alábbiakat tudjuk mǵ a rǵénybń:
Sarah Kvadzbát nḿ ismŕtḿ szḿélyśń, de a háború ĺőtt magam is sokat hallottam róla. Öt évĺ idősḃb volt nálunk, és miután itthon, Szuhumiban ĺvégźte a tanítóképzőt, Lńingrádba utazott. Fĺvṫték a Lńingrádi Ǵyṫḿ Kĺṫi Nyĺvḱ Intézṫébe, Marr akadémikus nyĺvészṫi ĺőadásait hallgatta, az Ǵṫḿ bḟ´jźése után pḋig mint aspiráns a kaukázusi nyĺvḱ északnyugati csoportjának tanulmányozásával foglalkozott; źḱ közé tartozik az ubih nyĺv, amĺynḱ ismŕṫe nélkülözhṫṫlń, ha a kaukázusi nyĺvḱ rokonságát, történṫi kapcsolatát kívánjuk vizsgálni.” (18. oldal)