Amikor kétségbeesetten felhívod a fejvadászcéges srácot olyannal, hogy ez tényleg egy egész napos interjú lesz? És két féle IT-teszt meg még szerepjáték is? és rájössz, hogy nem lelkisegély-szolgálat, mert szegény nem tud mit mondani, csak hogy nyugodjak le, nem veszíthetek semmit, az priceless és biztosan jó sztori lesz elmesélni majd ha lesz munkám és röhögni fogok ezen az egészen. Amúgy már így is túlteljesítette a kötelességeit, tök jó fej volt, csak épp nem ismer, és nem tudta, hogy kurvára bizonytalan vagyok és kurvára biztatás kell, amiért nem őket kell hívni, de őt találtam meg hirtelen, és kérdezte, hogy akkor most az állásinterjúval kapcsolatban van valami kétségem?
A nem nagy fejvadászcégeknél jobb hangulatú az interjú és valahogy mintha őszintébbek lennének az emberek is. Persze lehet, hogy a lehetőségek is korlátozottabbak, de akkor is jobb a légkör. A mai interjún konkrétan majdnem pofánröhögtem az angolját a csajnak, de szimpatikus volt, úgyhogy meg van bocsájtva. (Mondjuk amikor a "things"-et "sings"-nek ejtette tényleg nem értettem meg elsőre XD)
Lényeg, hogy megyek kedden egy ilyen durva interjúra, ami ha másra nem, hát arra jó lesz, hogy égjek egy kurvanagyot tapasztalatot szerezzek, ami nagyon fontos az állásinterjúknál. De basszus... "Majd felolvassuk azok nevét, akiket várunk még további interjúkra is, a többiektől elbúcsúzunk" (és egy jópofának szánt sírós szmájli). Én ennyire nem akarom ezt a céget és ennyivel többet nem fizetnek, mint a többi, ahol nincs ilyen embertelen kiválasztórendszer. És akkor odaírják, hogy találkozhatok és összebarátkozhatok egy csomó lehetséges leendő-kollégával. Persze, baszdmeg.
Bár bármi lehetséges, az is lehet, hogy a végén még jól sikerül. Csak tapasztalat nélkül eléggé nehéz jónak lenni egy éles teszten. Mindegy, majd meglátom. Legfeljebb gazdagabb leszek egy traumatikus élménnyel egybekötött tapasztalattal. A trauma az én egyéni szociális problémám, a tapasztalatból mindenképpen profitálni fogok.
Plusz felfedezés a végére: sokkal nagyobb kedvvel menekülök a kultúrába ilyen dolgok után. És valószínűleg a leendő munkahelyem is hasonlóan fog hatni rám. Van ebben az egészben valami jó is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.