http://www.wikihow.com/Get-over-a-Crush

Elég részletes, és rávilágít a dolgokra. A legnehezebb része, ami a lényeg: bevallani magamnak, hogy ez az egész eleve halott és az egyetlen megoldás ennek elismerése és a távolságtartás, amennyire csak lehet, míg maga az érzés el nem múlik. Az elmúlás az egyetlen megoldás. Be kell fejeznem a fantáziálást és reálisan gondolkodni, mert az ilyen érzések irreálisan ábrázolják az embert.

(tegnap ebédnél, mikor mondta, hogy utálja a sört, lebuziztam, és megjegyezte, hogy őt folyton lebuzizzák, mert nem az a tipikus férfi, kedves és szeret lányos dolgokat, de megtanult visszavágni. kellemes érzés volt. azt is megjegyezte, hogy az első kapcsolata még mennyire felszínes dolgokra épült [igen, ilyenekről beszélgetünk két professzionális társalgás közt], és hogy ez idővel megváltozik. érdekes, ezek szerint én 27 éves koromra még mindig nem jutottam túl ezen.)

Nota bene: pont a közös ebédek elkerülése is benne van a cikkben. Ez nem lesz nehéz, mert legtöbbször nehéz vele összeegyeztetni egy ebédet (bár egyre többször eszünk együtt), de néha ő hív el. Utóbbit kemény menet lesz leküzdeni.
Admit that you have this feeling, then admint that it can have no future, then destroy it by resisting the feeling of wanting to be closer to him all the time.

Két kézzel kapaszkodom az érzéshez, mert jó, mint egy drog, de hosszú távon elpusztít, a hosszú távú hatása az érdekes.

Farewell, my dear.
But, as now I still have an irreally beautiful image of you, the obvious and mandatory quote is to be pasted here:

TRIGORIN (searches in a book). Page 121... Lines 11 and 12... Here we are... (Reads.) 'If ever you have need of my life, then come and take it.'

Bocsánat, hogy elcsépelem ezt, de egyszerűen nem tudok jobbat és találóbbat.