Sosem szerettem különösebben Ellie Gouldingot, de ez nagyon jól lett kiválasztva. Csak azért nem sírtam, mert bömbölt egy gyerek.
A másik bőgős rész a nyitótáncuk volt. Egy nyálas számra ketten táncoltak a tánctér közepén. Nagyon el van giccsesítve és nyálasítva ez az egész eskövő-dolog, de akkor is megható belegondolni, hogy basszus, tényleg összekötik az életüket.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.